Az ILM-ről tudjuk, hogy ha effektekről van szó, akkor zseniális dolgokat tud produkálni, és nem volt ez másként a Warcraft filmben sem.
Az Industrial Light and Magic (ILM) nem is olyan régen a Star Wars kapcsán került reflektorfénybe, most pedig a Warcraft okán beszélünk róla, hiszen bár a filmet vegyes kritikákkal illették, ez egyáltalán nem a vizuális effekteknek köszönhető. Mindemellett pedig nem szabad elfelejteni, hogy sokak szerint még mindig az egyik legjobb adaptáció, amit a játékból vált filmek terén láthatunk. A BBC Radio 1, és az 1Xtra dolgozta fel a témát, alábbiakban erről olvashattok.
Dominic Cooper, az egyik főszereplő azt mondta, hogy számára már rémisztőbb, mint amilyen érdekes az, hogy a vizuális effekteknek köszönhetően fiatalabb önmagát láthatja viszont a vásznon.
Az ILM úttörőként mutatta be az effektjeit a Jurassic Parkban, a Harry Potterben, a Pirates of the Caribbeanben, és hasonlóan újszerű dolgokat láthatunk a Warcraft filmben is, amiről a cég digitális supervisora, Nigel Sumner azt mondta a BBC Radio 1 és 1Xtra kritikusának, Ali Plumbnak, hogy már az alapok is lenyűgözőek voltak. "De megvan a módja annak, hogy úgy alkossunk digitális emberi karaktert, hogy a film során egyszer se merüljön fel a kérdés, hogy eredeti-e".
A Warcraft: The Beginning lenyűgöző CGI jeleneteinek egyik sajátossága a kivételes részletességgel megalkotott arckifejezések és az a rengeteg szőr, ami a fejekre került, mindemellett pedig azok a motion capture felvételek, melyekből annyira gigantikus harci jelenetek láthatóak, melyek ritkán láthatóak mozifilmben. Duncan Jones rendező szerint a technológia létfontosságú volt a filmben, és már amikor elkezdtek dolgozni a projekten, újraírta ezt a részt. "Drámai változás volt a hangsúlyában annak, hogy az emberek a jó fiúk, és az orkok a rosszak, ezért azt akartam, hogy sok időt töltsek az orkokkal, és megpróbáljam némiképp humanizálni őket. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, közel kell menni hozzájuk", fogalmazott Jones.
Arra a kérdésre, hogy miként lehetett egy színészt totálisan digitális karakterré alakítani, a rendező úgy válaszolt, hogy a fizikai mozdulatok akár az arc, akár a test esetében digitálisan egy mátrixba küldhető, amit számítógépesen fel lehet használni a karaktergeneráláshoz.
A színészek ruháin lévő érzékelők, és a fejükre helyezett kamerák segítségével Duncan szerint a lehetőségek igen kitágultak, és tulajdonképpen végtelenné váltak, és a technológia olyan messzire vitte a filmet, amilyen messzire csak tudta. Innentől kezdve pedig csak egyetlen dolog szabott határt bárminek, mégpedig a pénz.
Ami azonban igazán fontos, hogy Nigel Summer szerint a fotorealisztikus emberi karakterektől mindössze két év választja el a szakmát, és így a mozinézőket is. "A végső cél az, hogy ha a színész meglátja magát a vásznon, akkor a saját digitális teljesítményét úgy érezze, hogy pontosan az, mint amit ő a felvételkor beletett. A csúcspont az lesz, amikor a teljesen digitális karaktereket már nem tudjuk megkülönböztetni a valódiaktól", mondta Summer.