Eljött a pillanat, amikor végre egy hölgyet is megszólaltathatunk, aki ráadásul nagyon tehetséges, és akkor is megvalósítja a projektet, ha a megrendelő az utolsó pillanatban változtatja meg a terveket.
Míg eddig csak férfiembereket kérdezgettünk a legkülönfélébb területekről, most van szerencsénk egy hölgyet is bemutatni nektek, aki anyai teendői mellett is szakított időt arra, hogy beszéljen arról, hogy miként is lett látványtervező, és miért is élvezi annyira a munkáját.
Pelles Kyra vagyok, 3D-s építészeti látványtervezéssel foglalkozom szabadúszóként. Főként a nemzetközi piacra dolgozom, elsősorban épületek külső-belső terveinek bemutatásán, de nagyobb bútorgyártó cégeknek is készítek képeket a termékeik reklámozására.
Ipari termék- és formatervező mérnökként végeztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, egy rövid ideig Milánóban a Politecnico di Milano Egyetemen is tanultam, ami szemléletformálóan hatott rám. Gyerekkorom óta vizuális területen képzeltem el magam, és imádtam rajzolni, valamint édesapám (Pelles Róbert festőművész) is nagy hatással volt rám. A bátyámmal pedig éjjel nappal legóztunk és StarCraftoztunk, Warcraftoztunk, ami úgy érzem, szintén hozzájárult ahhoz, hogy a 3D-s virtuális világban otthon érzem magam, és valószínűleg ezért van az, hogy amikor dolgozom úgy élem meg, mintha egész nap játszanék.
Az egyetemen ismerkedtem meg a 3ds Max programmal, amit a terveim bemutatására használtam, majd a tanulmányaim után egy belsőépítész cégnek dolgoztam, mint tervező, és itt már teljesen világosan láttam, hogy az igazi örömet a látványtervek elkészítése okozza számomra. Ezért iratkoztam be a Mesharray 3D vizualizáció képzésére Lampert Gáborhoz, akitől rengeteget tanultam, és akitől egy nagyon erős alapot kaptam, amire ezek után már könnyebben tudtam és tudok azóta is építkezni. Mindemellett természetesen nap mint nap rengeteg tapasztalattal gazdagodom a konkrét munkáim során.
Két nagy teljesítményű gép segíti a munkámat, melyeket képes vagyok akár külföldre is magammal vinni, ha éppen elutazunk, hiszen rájuk mindenképpen szükségem van! Az egyikkel tervezek, a másikkal csak renderelek. Szoftveres téren 3ds Maxban, Vray-jel ès Photoshoppal dolgozom.
Azt gondolom, hogy mindenképpen előny egyfajta vizuális orientáció, amit sok sok tanulással lehet fejleszteni. Nekem nagyon hasznos volt, hogy műszaki területen tanultam, így műszaki rajzok alapján fel tudom építeni a bonyolultabb épület modelleket is, ez elengedhetetlen számomra ezen a területen.
Minden projekt esetén az első lépés az ügyféllel közösen a feladat minél pontosabb meghatározása, hogy a céljainak megfelelő kép készüljön majd el. Egy épület esetén a rajzok, tervek, elképzelések egyeztetése után készítem el az árajánlatot és megállapodunk a határidőben is, majd ezek elfogadása után a kapott anyagok alapján megtervezem a képet/képeket. A tervezés után felépítem a modelleket 3ds Maxban (egy épület esetén általában AutoCAD file alapján ), majd “beanyagozom” a modelleket (szintén 3ds Maxban), az utolsó lépés pedig a beállítás pontosítása, bevilágítás, renderelés, majd Photoshopban az elkészült képek javítása, befejezése.
A legnagyobb szabadság, de egyben a legnagyobb kihívás is, amikor egy adott bútorhoz vagy akár egy kandallóhoz illeszkedő belső látványterv készítésével bíznak meg, ilyenkor virtuális belsőépítésszé, lakberendezővé válik az ember, ezeket a munkákat nagyon élvezem.
Fontos számomra, hogy az ügyfél elégedett legyen és a megbeszélt határidőket minden esetben tudjam tartani. Az egyik projektnél egy hétfő 8 órai határidő előtt vasárnap este az építészeti terv nagy részét megváltoztatták, amin már pár napja dolgoztam így reggel 8-ig kellett megoldanom rendereléssel együtt a változtatásokat. Természetesen ilyenkor lehetne azt mondani, hogy nem tudom vállalni, mert a megállapodás nem erről szólt, de ez nekem még ilyen esetekben soha nem ment.
Az eddigi legnagyobb projekt talán egy floridai közösségi komplexum látványterveinek elkészítése volt, amit nagyon élveztem, mert egy nagyobb épületegyüttesről lévén szó, külső és belső tervekre is szükség volt, így sokrétű feladatnak bizonyult.
Jelenleg a 7 hónapos kisfiammal fedezzük fel a világot, így most szüneteltetem a munkát kis időre.
Fontosnak tartom, hogy a képeknek legyen valami története, így jobban tudunk azonosulni a bemutatott épületekkel, tárgyakkal, erre törekszem, és ilyen értelemben mindig új a feladat. Gyakorlati értelemben meg szeretek minden projektnél valami új dolgot kipróbálni és megtanulni, mindig van valami új megoldandó feladat, amire ki kell találni valami megoldást, ezért is szeretem, amit csinálok, mert élethosszig tartó tanulás, így sosem unja meg az ember.
Bár ez valószínűleg minden szakmára igaz, de itt különösen fontosnak tartom, hogy szeressék, amit csinálnak. Nagyon sok türelem, kitartás, utánajárás szükséges, és ez csak akkor éri meg, ha aztán nem egy nyűg az egész. Rengeteg anyag van fent ma már az interneten a gyakorlati ismeretek megszerzéséhez, ezeket érdemes tanulmányozni, és az elején fontos, hogy egy-egy képet végigküzdjön az ember, mert rengeteget lehet útközben tanulni. Lampert Gábor mondott egy számomra nagyon hasznos gondolatot, hogy amin épp dolgozni fogunk, az először a fejünkben szülessen meg, játsszuk végig a lépéseket, csak ezután üljünk le a gép elé, és hajtsuk végre a műveleteket a cél elérése érdekében. Rengeteg időt lehet ezzel spórolni, higgyétek el!
Sokat utazunk a férjemmel illetve most már a legújabb családtaggal is. Szeretek felfedezni, inspirálódni az útjaink során. Észrevettem magamon, hogy amióta ezen a területen dolgozom a világot sokkal jobban megfigyelem, hogy át tudjam ültetni a tapasztalatokat a munkámba is.
Én is köszönöm!